Elkezdődött az új év, és...

Bár sokan várták nem volt nagy durranás a Mikulás rally. Az ünnepek alatt szinte alig mozdultak az árak, szinte semmi volumene nem volt a kereskedésnek. Új év, új remények... ellenére elemzők szerint még mindig erősek, és egyre erősebbek a recessziós félelmek. Az év vége felé inkább csak kifelé vették a pénzt az emberek a kriptókból. Január 3-án volt egy jelentősebb BUSD vásárlás (177 millió USD értékben), és ez sokak szemében a következő BullRUN reményét ébresztette fel. A teljes piaci kapitalizáció is emelkedni kezdett, de még mindig a december eleji szint alatt vagyunk. Az év végén a szakújságírók is egymásnak estek, és elkezdték kiteregetni egymás szennyesét, amiből nagyjából az derült ki, hogy a jelentős szakmai oldalak többsége befektetői érdekből gyártja a cikkeket. Ami nekem érdekes volt, hogy a JPMorgan bevásárolta magát az EU egyik legnagyobb fintech fizetési megoldásába a Viva Wallet-ba. A cég mobiltelefonos kártyaelfogadási megoldásokat kínál vállalkozásoknak (POS terminálként).

A GPMorgan elkötelezett a modern fizetési megoldások mellett, ők voltak azok akik a Polygon és a AAVE segítségével először hajtottak végre nyílvános blokkláncon kereskedést... DeFi-ben tavaly. A kísérleti program során a DBS Bank, a JPMorgan és az SBI Digital Asset Holdings deviza- és államkötvény-tranzakciókat hajtott végre tokenizált szingapúri, japán államkötvényeket, japán jent és szingapúri dollárt tartalmazó likviditási poolok ellenében. A blokklánc tranzakciók lehetővé teszik, hogy sok közbenső szereplőt kihagyjanak a tranzakciókból, így gyorsabbá és olcsóbbá teszik azokat. Persze mi hétköznapi emberek nyugodtabbak vagyunk, ha van egy bankfiók, akit megbízhatunk az utalással, és akár számon is kérhetünk, ha az utalás nem érkezik meg. Talán a GPMorgan egy hidat épít a hagyományos pénzügyi világ szereplői között a blokkláncon keresztül.

 A kriptó 2023-ban is velünk marad, a kérdés az, hogy milyen formában. 2022 legmeghatározóbb eseménye Sam Bankman-Fried (SBF) nevéhez köthető FTX tőzsde és ALAMAEDA alapítvány összeomlása/csalása volt. Ez az esemény gyakorlatilag egy kegyelemdöfés volt, a májusi Luna összeomlás után amúgy is bizonytalan piacnak. Az FTX kriptotőzsdét 2018-ban alapították és ez volt a 3. legnagyobb kriptotőzsde. Sam ártatlannak vallotta magát, így a South Park-nak kellett a nevében bocsánatot kérnie… egyébként ezt az epizódot sokan nagyra értékelték. :D

A Binance már nagy öregnek számít 2017-ben alapította a szoftvermérnök Changpeng Zhao, és kereskedelmi volumene alapján ez a legnagyobb kriptotőzsde, viszont több országban is betiltották vagy szabályozási problémák miatt többször költöztette a székhelyét. Az év vége felé a Binance FUD-dal is szembe kellett néznünk. A Binance úgy gondolta, hogy az FTX tőzsdét Sam kérése ellenére nem menti meg, hanem inkább még jobban a földbe döngöli a Twitteren… majd később az átláthatóság jegyében nyilvánosságra hozza bizonyos tárcáinak adatait, amiből a felhasználók láthatják pénzügyileg „megfelelő” fedezettel rendelkezik. Ezt a kezdeményezést több nagyobb tőzsde is követte, viszont kritikusok megjegyezték, hogy ez még mindig nem egyenlő a DeFi-ben megszokott átláthatósággal, mert a kötelezettségeit nem tartalmazza a Binance-nak, magyarul az nincs benne, hogy a Binance mennyivel tartozik.

A bizonytalanság a felhasználókat a DeFi felé irányította, és megnőtt az igény a saját tárcák használatára… csak épp egyrészt ez kicsit költségesebb, másrészt  a DeFi tranzakciók lényegesen nagyobb tudást igényelnek. A DeFi-ben lévő tokeneket a felhasználónak magának kell ellenőriznie, hogy azok valóban azok-e, amit meg szeretnénk venni. Meg kell védeni a kulcsszavakat az esetleges vírustámadásokkal, és más csalásokkal szemben, és a DeFi-ben futó protokollokat sem árt ellenőrizni, mielőtt engedélyeznénk, hogy tranzakciókat hajtsanak végre a tárcánkhoz kapcsolódóan.

A legelterjedtem DeFi tárca a Metamask, és elterjedt, hogy a GPMorgan ezt is megvásárolta. A Metamask közleményt adott ki, hogy egyébként a ConsenSys-ből (ami a Metamask mögött álló cég), csak 10% részesedést vásárolt a GPMorgan, és emellett több nagyobb pénzügyi cég is fektetett bele, de pl. a Microsoft is. Ők pedig függetlenül végzik a munkájukat.

A KYC ismerős lehet a kriptotőzsdékről, aminek a lényege, a pénzmosás megakadályozása az ügyfelek beazonosításával. A DeFi viszont pont az anonimitásáról szólna, vagyis nincs szükség minden tranzakciónál az ügyfél azonosítására. Az EU sajnos a kriptók terén szigorúbb szabályozást vezetne be, mint a hagyományos pénzügyi tranzakciók terén. Az Ethereum blokkláncot pedig több politikai támadás is érte a TornadoCash miatt az USA-ban, ami egy ismert kriptó tranzakció elmosó hely. A lényeg az, hogy feketelistára teszik azokat a tárcákat, amelyek a TornadoCash-el tranzaktálnak… Egy nyílt forráskódú programról beszélünk, szóval, ha a maffia szeretné kriptóban tisztára mosni a pénzét, bármikor lemásolhatja a TornadoCash rendszerét, másrészt a kriptotranzakciók követésével eddig is sok bűnszervezetet sikerült lebuktatni. Szerintem megint csak a kisemberek életét fogják megnehezíteni.

Talán a jövőben valamilyen hibrid megoldás születik, hogy a legtöbben valamilyen ismert intézménytől tölthetjük le a tárcánkat, amit csak majd KYC azonosítás után tudunk használatba venni, a tárca pedig minden tranzakcióhoz hozzáadja az azonosítónkat. Ezzel csak az a baj, hogy így beazonosíthatóvá válunk mi is, az összes kriptóban tárolt vagyonunkkal együtt. És mi van, ha ezt az információt épp ellenünk akarják felhasználni?

Térjünk vissza a kriptók jelenéhez. Az év vége felé úgy tűnt a Solana is bukik az FTX-el együtt. SBF ugyanis korai befektetője volt a Solana-nak, és amikor az FTX csődbement, állítólag túladott a tartalékokon. Ez egy pánikhoz vezetett, és mindenki elkezdte kifelé venni a pénzét a Solana-ból. Sőt a dolog odáig fajult, hogy egy igen népszerű NFT csereportál is elköltözött a Solana-ról a Polygon-ra. A Solana amúgy addig az NFT-kre épített sztárok segítségével, a meg nem említett portál a pletyka szerint 5 millió dollárt kért a Solana-tól a maradásért, mire a Solana csapata beintett. És amikor a Solana-t mindenki temette a közösségi oldalakon, az elején említett BUSD bebikázás után rögötn egy 20%-os erősödésbe kezdett.

A globális kriptopiac apránként araszolgatott visszafelé az év elején, az árfolyamok egy szűk tartományban mozogtak. Így hoszabb időtávon szerintem már kifejezetten unalamas volt a mozgás. Bár a részvényektől egy kicsit elszakadtunk, az ALT coinok még mindig a Bitcoin mozgását lesik. Ha a Bitcoin mozdul 1%-ot, az a ALT-ok ugranak 3%-ot. A tartomány nekem túlságosan szűk, egyértelmű trendet én nem láttam. Bár az RSI november 2. harmadában növekedést jelzett, egy hónap múlva véget is ért a lendület. Én azt látom, hogy az a kevés befektető, aki a kriptopiacon maradt, nagyon óvatos és kivár. Az új befektetők pedig nem indultak be tömegével, és nem is hallottam olyan technológiai áttörést, mint korábban.